Kostyál Anna, fotográfia képzéseink alumni hallgatója nyerte a Fashion Street Gallery és az ArtHungry közösen meghirdetett fotóművészeti pályázatát! – interjú

A Fashion Street Gallery és az ArtHungary közös, négy hónapig tartó művészeti pályázatot hirdet, amelyre négy művészeti ágazat – fotóművészet, digitális illusztráció, képgrafika és festészet – alkotóitól várnak meghatározott tematika szerint készült pályamunkákat. A fotópályázatot Kostyál Anna, fotográfia képzéseink alumni hallgatója nyerte, tapasztalatairól, illetve a győztes munkájáról kérdeztük őt.

MOME Open: Mely MOME Open tanfolyamokon vettél részt eddig?

Kostyál Anna: Az első képzést 2022 őszén végeztem el Oravecz István és Richard Usher vezetésével, amely az Alapozó fotográfia képzés volt. Ezután következett 2023 tavaszán a Streetfotó alapismeretek tanfolyam Szalay Krisztával és Sivák Zsófival. 2023 nyarán megpályáztam a Haladó fotográfia képzést, amelyre sikeres felvételi után ősztől Bartha Máté vezetésével dolgozhattam az első hosszútávú projektemen.

MOME Open: Miért jelentkeztél a tanfolyamokra és milyen elvárásaid voltak velük szemben?

K.A.: Szerettem volna teret adni az életemben a fotózásnak, és ehhez számomra mindig a MOME és Oravecz István volt az etalon Magyarországon. A szakmai utam végül mindig más irányba sodort, de valahogy része volt mind a munkámnak mind az életemnek a vizualitás és a fotográfia csak más más aspektusból. Szépen teltek így az évek, míg 2021 őszén egy családi esemény hatására meg nem állt körülöttem az élet. Ezt követően éreztem úgy, hogy szükségem van arra, hogy belekapaszkodjak újra a fotózásba, és ez volt az a pont, ami sok év után elhozta, hogy végre beiratkozzak a MOME-ra István képzésére, a többi pedig már az ott kapott flow hatása lett.

MOME Open: Milyen élményekkel gazdagodtál a fotós tanfolyamokon eltöltött idő alatt?

K.A.: Amellett, hogy profi szakemberek segítségével a fotózás minden oldalát megismerhettem és fejleszthettem a látásmódom, a saját stílus kialakításában és emberileg is nagyon sokat kaptam a képzések során. A kiváló oktatóink mellett fantasztikus embereket ismerhettem meg, akikkel a mai napig tartjuk a kapcsolatot, találkozunk és segítjük egymást a továbbhaladásban. Itt kiemelném Oravecz Istvánt, aki teljes mellszélességgel otthonról, betegen, tudva, hogy életem első önálló kiállítására készülök mellettem állt és segített a technikai kihívásokban, ami leírhatatlanul sokat jelent. Számomra mind az oktatóink és a Csapat, akikkel hónapokig vagy évekig dolgoztunk együtt, a MOME kultúrája és közössége adják a képzés legnagyobb élményét, de legfőképp értékét.

MOME Open: Mikor és miért kezdtél el fotózni?

K.A.: Fényképezőgépet először gimnazista koromban vettem a kezembe és a máig szeretett portréfotózással kísérleteztem. Szerettem volna az egyetem helyett bejárni a világot és fotózni, de a Család a legnagyobb szeretettel a továbbtanulást javasolta, mondván, hogy csak fotózásból nem tudok majd megélni. Engedve a jóakaratnak, amiért a mai napig hálás vagyok, leraktam a fényképezőgépet és szépen lassan felépítettem magam a kiadói világban, amelyben valahogy mindig be tudtam kapcsolni a vizualitás iránti szenvedélyem és látásmódom. 2022-ben bekövetkezett magánéleti változás hatására úgy éreztem, hogy létszükségletté vált számomra, hogy végre teret adjak a fotózásnak az életemben és beiratkozzak a MOME-ra. Végül mindebben a családom lett a legnagyobb támogatóm, akiknek ezúton is nagyon köszönök mindent.

MOME Open: Hogyan hatott a MOME Open fotográfia képzések tapasztalatai és tananyaga a saját művészi fejlődésedre?

K.A.: A MOME Open képzéseivel lehetőségem volt belekóstolni abba a professzionális oktatásba, amely az egyetem falai között zajlik. A három képzési program, amelyben eddig részt vettem, jól illeszthető egymáshoz, és megadja azt a kezdő löketet az élethez, amivel azt gondolom, ha valaki igazán fotózni akar, el tud indulni ebben a szakmában. A technikai tudás elsajátítása és a projekt szemlélet mellett önbizalmat, kapcsolatokat és minden olyan gyakorlati tapasztalatot magunkba szívhatunk, amely elvezet egy pályázat meglépéséhez és egy önálló kiállítás felé.

MOME Open: Milyen tanácsot adnál azoknak, akik szintén szeretnék a fotográfia iránti tudásukat bővíteni a MOME Open tanfolyamain keresztül?

K.A.: Vágjanak bele bátran, és ha lehetőségük adódik végezzék el az Alapképzés után a Haladóképzést, majd akár a Streetfotó vagy Fotóstúdió képzéseket is. Olyan egyedi látásmódot és tudást kaphatnak Magyarország legmagasabban képzett Oktatóitól, egy nemzetközileg elismert egyetemen, annak minden technikai hátterével, amely hazánkban egyedülálló, és amely később elindíthatja őket a vágyott szakmai célok megvalósítása felé.

MOME Open: Mesélj a Hogyan legyünk boldogok / FLOW anyagodról!

K.A.: Azzal kezdeném, hogy végeredményben teljesen másról szól a sorozatom, mint amit eredetileg a Haladó fotográfia tanfolyam fél éves projektmunkájához terveztem Bartha Máté fotográfus és dokumentumfilm-rendező vezetésével. A “Hogyan legyünk boldogok” elsőre egy pozitív életérzést adott számomra majd, amikor nekikezdtem a munkának realizáltam a saját életemben megjelenő boldogság faktorokat, amelyek mögött sokszor erőn felüli teljesítmény, kitartás, és sorozatos küzdelmek zajlottak. Ennek kapcsán az elmúlt időszakban erősen megmaradtak számomra Csíkszentmihályi Mihály Flow élménnyel kapcsolatos kutatásai és írásai, egy különösképpen:
“Életünk legszebb élményei nem passzív, befogadó, ellazult állapotban érnek bennünket – noha az ilyenek is lehetnek élvezetesek, ha keményen megdolgozunk értük. A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét megfeszített akarattal a végletekig fokozza, hogy véghez vigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot. A tökéletes élmény tehát olyasvalami, ami nem csak úgy megtörténik velünk, hanem inkább mi magunk hozzuk létre szándékosan.”

Nekem ez az üzenet a Nagymamámmal töltött időszakban vált igazán fontossá, amikor a Google-el folytatott közös projektmunkát és a PhD képzést dobtam félre egy nemesebb célért: érte! A világ belassult körülöttem és felértékelődött minden addig apróságnak megélt pillanat. A napi örömöt és célt az adta, hogy újra le tudjunk sétálni az udvarra, leülhessünk újra a régi padra együtt, hogy minden nap egy picit tovább sétálhatunk a városban, hogy ő napról napra visszakapja az életét. Ez az időszak megtanított figyelni arra, hogy a boldogság mögött sokszor mennyi erőn felüli cselekvés van, és mindaz amit ma alapvetőnek veszünk egy hosszú út és döntéseink eredménye.

A projekt témakörében olyan nőket akartam bemutatni, akik mind más okból, de küzdenek a saját boldogságukért, és saját magukat is sokszor leküzdve haladnak előre az életben. Végül Sára és Éva szemén keresztül a saját történetem köszönt vissza a képeken.


Gratulálunk Annának a pályázat megnyeréséhez és egyéni kiállításához, amelynek megnyitójára minden érdeklődőt szeretettel várunk!

☞ Megnyitó: 2024. március 7., 18.00
☞ Helyszín: Deák Palota (Deák Ferenc utca 15.)
☞ Tudj meg többet az eseményről: https://fb.me/e/3A6iHXywZ

közzétéve: 2024. 03. 06.