Mindannyiunknak van egy kedvenc rajzfilmhőse, akit örökre a szívünkbe zárunk. De miért pont őt? A karaktertervezés varázsa többek közt abban is rejlik, hogy a megfelelő történetbe ágyazva, a célközönségre nézve legideálisabb szereplőt, vagy szereplőket alkossuk meg. Legalábbis ez derült ki Ritter Ottóval, a novemberben induló Karaktertervezés alapozó tanfolyam oktatójával folytatott beszélgetésünk során. Mi fogta meg a gyermekkönyv-illusztrátor és karaktertervezőt a szakmában, és mit fognak tőle megtanulni a képzésen résztvevők? Interjú.
MOME Open: Középiskola óta foglalkozol a rajzfilmekkel és azok karaktereivel. Mi fogott meg téged a karaktertervezésben és az animációs rendezésben?
R.O.: Már nagyon korán, születésünktől kezdve – vagy akár még előbb – történetek vesznek körül minket. Legyen az szülő, nagyszülő, nevelő vagy bárki a környezetünkben, aki mesét mond, ezek a történetek formálják az első gondolatainkat, és végig kísérnek egész életünkön át. A mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem keretet adnak a világ megértéséhez, és ez az élmény vonzott mindig: hogy valahogy leképezzem, leillusztráljam a történeteket, amelyeket hallottam és hallok a mai napig. Elsősorban a szereplőket szerettem megrajzolni, ha úgy tetszik, jellemeket ábrázolni, így természetes volt, hogy a karaktertervezés vált a hivatásommá, amelyet aztán az animációban is kamatoztatni tudtam.
Hogy néz ki egy karakter megtervezése, mik a legfőbb szempontok, amiken végig mész?
Az első és legfontosabb kérdés mindig az, hogy kihez szól a történet, vagyis ki a célközönség. Ezt már a legelején tisztáznunk kell, hiszen nagyon nem mindegy, milyen korosztály lesz a karakter elsődleges befogadója. Más szempontok szerint tervezek egészen kicsi gyermekeknek szóló figurát, másképp közelítek a nagyobb gyerekekhez, és megint csak más elvek alapján építek fel egy karaktert tiniknek vagy felnőtteknek. Minden korosztály más szempontok alapján dekódolja a látott figurát. A célcsoport meghatározása után a szín és a formavilág kialakítása a következő lépcsőfok. Az egészen kicsik például könnyebben kapcsolódnak az egyszerűbb, kerekded, ‘puhább’ formákhoz, míg a nagyobbaknál már jobban működnek a szögletesebb, határozottabb, szoktuk azt mondani: coolabb karakterjegyek. A színvilágnál is hasonló a helyzet: míg az idősebb közönségnél – nagyjából tinédzser kortól felfelé – bátran lehet használni az erőteljesebb, kontrasztosabb, keményebb színeket, addig a kisebbeknél inkább a lágyabb, pasztelles árnyalatok működnek jól. Van persze olyan eset is, amikor mindezeket szabadon kombinálom, de ez ritkább – főleg a hazai könyvillusztrációs közegben.
Egy szereplő életre hívása nagyon sokrétű kihívás, főleg a gyermekkönyvek esetében. Hogyan egyensúlyozol a közérthetőség és az érzelmi mélység között?
Minél egyszerűbb, egyértelműbb a mimika, annál könnyebben értelmezi a kisgyerek – például a mosoly az öröm, míg a lebiggyesztett ajak és a sírós szemek pedig a szomorúság jelei. Az idősebb korosztály azonban már az árnyaltabb érzelmi ábrázolást is dekódolja: elég lehet egy gesztus, testtartás vagy akár maga a szövegkörnyezet ahhoz, hogy pontosan megértse, mit szeretnénk kifejezni a karakterrel érzelmileg. Gyakran játszom azt, hogy letakarom a szöveget, és csak a készülő karaktert figyelem: milyen a testbeszéde, milyen a mimikája? Ha pusztán ezek alapján is el tudom mesélni, mi történik a képen, akkor tudom, hogy jó irányba haladok.
Ritter Ottó gyermekkönyv-illusztrátor és karaktertervező. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában játék- és rajzfilmkészítőként végzett, majd animációs rendezőként diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Számos animációs stúdióban és reklámprodukcióban dolgozott tervezőként és rendezőként, valamint supervisor szerepben is – többek között a Mr. Bean rajzfilmsorozaton. A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren látható, utasokat tájékoztató információs animáció is az ő munkája.
Illusztrátorként elsősorban kisiskolásoknak szóló mesekönyveken és kortárs gyermekvers-antológiákon dolgozik. Tervezői szemléletének középpontjában az áll, hogy egy illusztráció önállóan is képes legyen történetet mesélni, túlmutatva a szöveges tartalmon. Jelenleg a mesekönyv-illusztráció mellett a Rewind Creative Agency-nél dolgozik karaktertervezőként.
Sokunknak van olyan kedvenc rajzfilmhőse, akire életünk végéig emlékszünk. Milyen eszközökkel lehet emlékezetessé tenni egy karaktert és annak történetét, személyiségét?
Ahhoz, hogy egy figura jól működjön és emlékezetes maradjon, nem elég a vizuális megjelenítés. Ugyanúgy, mint a filmnél: nem elég pusztán a színészi játék, kell hozzá a rendezői vezetés és egy jó forgatókönyv is. A karakter maga a médium, amin keresztül az üzenet – a mese mondanivalója, hangulata, érzelmei – eljut az olvasóhoz. Ugyanakkor, ha a történet nincs jól felépítve, a karakter sem biztos, hogy maradandó élményt hagy az emlékeinkben. Az illusztrátor kicsit olyan, mint a dramaturg: ha a történet jól van megírva, akkor a mi feladatunk, hogy vizuális oldalon is gondoskodjunk arról, hogy mesélhető, érthető, feszes és hatásos legyen. Megtámogatjuk, kiemeljük az írott szöveget a megfelelően kiválasztott képi részletekkel. És ami személyes nagy kedvencem: néha túl is léphetek a szövegen, plusz réteget, új jelentést adva a történetnek a képeken keresztül. Így az adott mű valóban maradandó élményt tud adni. A karakter pedig az, akivel azonosulunk – ugyanúgy, ahogyan a mozgóképen a néző, a színész figurájával.
A humor hogyan épül be egy karakter jellemébe, mikor van rá szükség, mikor nincs?
A humor létjogosultságát elsősorban az adott történet műfaja határozza meg, de persze vannak kivételek. Sokszor azért ruházunk fel egy karaktert humoros jegyekkel, hogy az adott helyzetben oldja a feszültséget. Illetve nevetni mindenki szeret. Gondoljunk egy reklámra: ha tele van humorral és megmosolyogtat, sokszor jobban betalál az üzenet, mert nemcsak a termékre emlékszünk, hanem arra a jó érzésre is, amit kiváltott belőlünk. Ezért idézzük fel szívesen a későbbiekben is. Éppen ezért gondolom, hogy a humor elengedhetetlen – és ezért szeretem különösen az ilyen jellegű történetek, karakterek illusztrálását. Itt egyébként képbe kerül a jó ízlés kérdése is: mindig meg kell nézni, van-e helye az adott produktumban a humornak. Lehet például egy gyászjelentéshez is vicces képsorokat készíteni, de nyilvánvalóan az már a jó ízlés határán túlmutat.
Milyen technikákat tanulhatnak meg a képzésre jelentkezők?
Megmutatom a résztvevőknek, hogyan fejleszthetik a saját vizuális világukat, és hogyan teremthetnek egy illusztráción belül atmoszférát, különböző hangulatokat. Áttekintjük, hogyan épül fel egy könyv illusztrációs struktúrája, és melyek azok a stílusjegyek, amelyek elengedhetetlenek egy-egy adott téma karaktereinek megformálásánál. Vendégelőadónk lesz Barna Máté Attila, a MOME oktatásfejlesztési vezetője és oktatója, aki többek között abban is segíti a résztvevőket néhány tervezésmódszertani eszközzel, hogy hogyan gondolkodjanak struktúrákban, és hogyan lássák rendszerben a tervezési folyamat lépéseit, mielőtt nekilátnának illusztrációs feladatok felépítésének. Illetve szintén vendégelőadónk lesz Csapody Kinga, a Manó könyvek kiadóvezető-főszerkesztője, aki könyvkiadói szempontból tart majd előadást a képzésen.
A vizuális történetmeséléssel való mélyebb megismerkedés milyen skilleket ad, amiket más területeken is lehet akár hasznosítani?
A képzés során a résztvevők megtanulják, hogyan épül fel egy képeskönyv illusztrációs világa, lépésről lépésre a karakter- és háttér ábrázolás szempontjából. Ez nemcsak azoknak hasznos, akik mesekönyv-illusztrátorként szeretnének dolgozni, hanem bárkinek, aki otthoni körülmények között alkotna, vagy más vizuális területen tevékenykedik. A vizuális történetmesélés ugyanis olyan készségeket fejleszt, mint a hangulatteremtés, a hatékony vizuális kommunikáció és a komplex gondolatok képi formába öntése – ezek pedig a kreatív ipar számos területén, sőt a mindennapi munkában is jól hasznosíthatók. Emellett foglalkozunk azzal is, hogyan kommunikáljon egy alkotó a megrendelővel, és mire érdemes figyelni a munka finanszírozásának meghatározásakor.
Milyen tanácsot adnál a karaktertervezés iránt érdeklődőknek?
Főleg a hozzáállásról mondanék pár gondolatot, útravalót, ha ezzel kicsit spoilerezem is a képzés tartalmát:
A Karaktertervező alapozó tanfolyamra jelentkezni az alábbi linken tudtok:
https://open.mome.hu/karaktertervezes-alapozo/
