Idén májusban csatlakozott csapatunkhoz oktatásfejlesztési vezetőként Barna Máté, aki tervezői pályája során dolgozott különböző iparági és intézményi környezetekben, a design thinking és a service design módszertanokat mind gyakorló szakemberként, mind oktatóként jól ismeri. Ezen tudását a hazai felnőttképzési területen egyedi módon kamatoztathatja az Opennél, ahol a tanulási élmény fejlesztése prioritást élvez. A szakembert többek közt az AI-ról, a tanulói igényekről és az oktatók fejlesztésbe való bevonásáról kérdeztük.
MOME Open: Hogyan lehet alkalmazni a Service Design módszertanait a felnőtt tanfolyamok fejlesztésében?
B. M.: A Service Design módszertana alapvetően egy emberközpontú empátián, valós igények megismerésén, felmérésén, együttműködésen, kísérletezésen alapuló megközelítés, ami nagyon hatékonyan alkalmazható az oktatásfejlesztés területén, mert a felnőttképzések is értelmezhetőek oktatási szolgáltatásként. A tanfolyamok fejlesztésekor nem csak a tananyagokat fejlesztjük, hanem alapvetően a teljes tanulási élményt tekintjük szolgáltatásnak, melynek útját többek közt a tanuló szemszögéből is meg kell tervezni, legyen szó a tanulási igény megformálódásától kezdve a megszerzett tudás alkalmazásáig. A MOME Opennél arra törekszünk, hogy már a stratégiai céljaink kitűzésénél is jelen legyenek a felhasználói – jelen esetben a tanulói – igények, de ebben a folyamatban ugyanolyan fontosak az oktatók is, vagy a csapat, aki menedzseli ezeket a képzéseket. Minden érintett igényeit figyelembe kell vennünk, majd ezen igényeket összehangolni, feltérképezni, hogy a szolgáltatás folyamatát ennek megfelelően tudjuk kipróbálni, fejleszteni, javítani.
Ha a felnőttképzés egyben szolgáltatást is jelent, hogyan méred fel az arra jelentkezők igényeit?
Folyamatosan dolgozunk a megfelelő módszertanon, ebben óriási segítség az a rengeteg adat, ami az elmúlt 8-10 év képzései során keletkezett. Ezek között vannak hallgatói visszajelzések és oktatói visszajelzések egyaránt, ezek kiindulási alapnak megfelelnek. Az igényfelmérés másik része, hogy nagyon sokat beszélgetek, interjúzom épp nálunk tanulókkal, vagy akár volt tanulókkal, a visszajelzéseket pedig beépítem a tanfolyamok fejlesztésébe. Azt gondolom, hogy ezen tapasztalatok együttes felmérésével már egész pontos képet lehet kapni arról, hogy a képzéseinkkel kapcsolatban mik az igények. Az újonnan megvalósuló tanfolyamoknál pedig nagyon fontos, hogy trendkutatások és benchmarkok készüljenek. Ezentúl az igényfelmérés nem csak előzetes lehet: a Service Design szakirányú továbbképzésünk esetében például a tanúsítvány megszerzése után egy évvel felmérjük a volt hallgatók körében, hogy ki hol tudott elhelyezkedni az átadott tudással, és hogy milyen tanult készségeket használnak aktívan a munkájuk során.
Milyen hallgatói igényekkel találkozol manapság?
Ami nagyon látszik, hogy az élethosszig tartó tanulási egyre erősebben jelen van. Az emberek felismerik, hogy a tanulás nem ér véget a diplomával, ezért folyamatosan fejleszteni szeretnék önmagukat. Erre tökéletes eszköz lehet egy-egy felnőtt tanfolyam elvégzése, de akár egy posztgraduális szakirányú továbbképzés is. Jelen van emellett az önszabályozott tanulás igénye is, tehát az, hogy a tanulni kívánók maguk tudják meghatározni igényeiket, és hogy ezek mentén személyre szabott oktatási szolgáltatásokhoz jussanak. Utóbbi egyébként nem meglepő abban a digitális és tartalomfogyasztási kultúrában, amiben jelenleg élünk. Továbbá sokaknak fontos a társaság, a networking, és hogy új embereket ismerjenek meg. Ezt az igényt persze egy online képzés esetében kihívás kielégíteni, de nem lehetetlen. A megoldás abban rejlik, hogy a képzések fejlesztése során megfelelő arányban és egyensúlyban tartsuk a személyes jelenlétet, a saját tempóban történő tanulást és az elméletek valós, gyakorlati megvalósítását.
Barna Máté a MOME Professional School oktatásfejlesztési vezetője, service designer, oktató. Tervezőként, kutatóként és oktatóként egyaránt aktív, és munkájában ezek tapasztalatait szervesen kapcsolja össze. Folyamatosan tanít és fejleszt a tervezésmódszertan, a bevonó tervezés, a designoktatás és a jövőkészségek területén. Doktori kutatásában a service design és az oktatásfejlesztés összefüggéseit vizsgálja, különös hangsúlyt helyezve arra, hogyan alakíthatják a kreatív, participatív módszerek a felsőoktatás jövőjét. Fotó: Darab Zsuzsa
Az igényfelmérés után hogyan látsz neki a tanfolyamok fejlesztéseknek, milyen szempontokat veszel figyelembe?
Különbözik a fejlesztési útja a már meglévő tanfolyamoknak és az újaknak, azonban vannak olyan elemek, amik mindkettő esetében hangsúlyosan megjelennek. Az egyik legfontosabb service design eszköz a felhasználói útfeltérképezés vagy journey mapping, ezeket minden egyes alkalommal a különböző érintettekre érvényesnek tekintem. Megnézem, hogy a tanuló milyen szolgáltatási élményen megy majd végig, és ugyanezt megnézem az oktatókra vonatkozóan is. A képzéseket megvizsgálom az azokat menedzselő, koordináló kollégák szempontjából is, és megpróbálom ezen szempontokat úgy összehangolni, hogy mindenki számára jó élmény legyen a tanfolyam. Új képzések esetében az előbb említett eszköztár mellett van arra is lehetőségünk, hogy prototípusokat teszteljünk. Ez nem azt jelenti, hogy félkész képzéseket adunk, hanem azt, hogy eleve úgy indulunk neki, hogy a majdani visszajelzéseket rögtön beépítjük a képzésekbe. Fontos újra kiemelnem, hogy ez egy közös munka: együtt dolgozom az oktatókkal, a koordinátori csapattal, céges képzések esetében a megrendelővel, és akár magukkal a tanulókkal is.
Ezek a fejlesztések hogyan teszik hozzáférhetőbbé a tudást a résztvevők számára?
A fentebb felsorolt eszközökön túl szerintem a MOME Open abszolút rugalmas például a képzések hossza tekintetében. Sokan félnek belevágni egy hosszabb, akár több hónapot is felölelő képzésbe, hiszen sokuknak állása, családja van, amik mellett nem feltétlen fér bele akár egy több hónapos felnőttképzési tanfolyam. Ezt felismervén nálunk lehetőség van arra, hogy csak egy-két napra, vagy hétre jöjjenek el a fejlődni kívánó emberek. Eközben nyitunk a blended learning (vegyes tanulás) világa felé is, aminek segítségével még jobban figyelembe tudjuk venni a tanulni kívánók igényeit, hozzáférési lehetőségeit. Itt érdemes kiemelni, hogy a hozzáférést nem kizárólag kognitív vagy technikai, hanem érzelmi értelemben is szeretnénk megkönnyíteni. Az, hogy jobb élménnyé tesszük az adott képzést minden résztvevő számára, szintén kedvet hoz a tanuláshoz.
Az oktatók hogyan kapcsolódnak be a tanfolyamok fejlesztésébe, hogyan vonod be őket?
Egyre több olyan visszajelzést kapok az oktatóinktól, hogy ők is rengeteget tanulnak a képzésfejlesztés folyamatából. Ez számunkra azért nagyon jó hír, mert mi is szeretnénk minél több olyan oktatóval dolgozni, akik önmaguk is szeretnének fejlődni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oktatókkal együtt tervezzük meg a tanfolyamokat és azok tematikáját, így minden szinten együtt fogunk tudni dolgozni: egészen az igényfelméréstől a mini kutatások eredményeinek feldolgozásán át, az ötletelésen keresztül a végrehajtásig, tesztelésig és utána a különböző iterációk megvalósításáig. Az együtt tervezés azért is nagyon fontos, mert azt gondolom, nem szabad az oktatókat egyedül hagyni. Nem azért, mert nem tudnak maguktól jó képzéseket csinálni, hanem mert az ő szolgáltatásélményük is integráns része a tanfolyamoknak. A fejlesztésre irányuló segítségért egyébként hálásak, mert ezáltal ők is gördülékenyebben tudják átadni a tudást.
Az AI megjelenésével egy fokkal még könnyebb lett az új tudás elsajátítása. A jövőben milyen szerepet játszhat ezen körülmények közt a felnőttképzés?
Azt gondolom, az igény arra, hogy emberek saját tempójukban, saját módszereikkel tanuljanak, egyre inkább nő, és ezen a téren sokat tud segíteni az AI. Ami viszont fontos, hogy rengeteg új kutatást azt mutatja: a következő 5-10 évben felértékelődik a kritikai gondolkodás képessége, pont ezért, mert az AI által generált információkhoz jelen körülmények közt nagyon kritikusan kell hozzáállni, tekintve, hogy az általa adott válaszokban sokszor még ferdít, kiszínez dolgokat. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az interperszonális és szociális készségek fejlesztésére még nem feltétlen alkalmas, illetve közösséget sem tud nyújtani a tanulás mellé, melynek fontosságáról korábban beszéltünk. Az AI eszközök, modellek segítségével egyelőre csak magányos farkasként lehet tanulni, úgyhogy a blended tanfolyamok fejlesztésénél kiemelt szerepet fog kapni a közösségépítés, hogy a tanulók valós megéléseket, tapasztalatokat tudjanak még a tanulás ezen formáján keresztül szerezni. A fenntartásoktól függetlenül azt látjuk, hogy nagyon gyorsan fejlődik az AI, de ez abszolút egy lehetőség, nem pedig fenyegetés.
Miről szól a doktori disszertációd, hogyan tudod annak megállapításait a MOME Openen kamatoztatni?
A doktori disszertációt mindenki úgy képzeli el, mint amikor a Szeleburdi családban az apuka leül az asztalhoz írni, és összefoglalja a gondolatait, de a doktori disszertációm nagy része pont abból a valós tapasztalatból indul ki, amiket akár itt a felnőttképzések fejlesztésé során megszerzek. Persze fontos a tudományos kutatás része is, szerencsére én azt tudom mondani, hogy a való életben gyűjtött tapasztalatok és módszerek oda-vissza kölcsönhatásban élnek a tanfolyamfejlesztési elméletekkel. Ezért van az, hogy azokat a szempontokat, melyek mentén a fejlesztések során haladok, már a doktori kutatásaimnak köszönhetem még akkor is, ha egyébként a disszertáció témája nem csak a felnőttképzésekre vonatkozik, de oktatásfejlesztésre, design oktatásfejlesztésre, a service design módszereivel.
Milyen tanfolyami tervekkel, stratégiákkal készül a MOME Open a következő időszakra?
A visszajelzések alapján már rengeteg képzésünk fejlesztésébe belefogtunk, tehát aki ősszel csatlakozik be a képzéseinkbe, már lehet, hogy egy picit más tematikával és módszerekkel fog találkozni. Emellett bővítettük a képzési portfóliónkat, legyen szó az AI-ról, vagy szakirányú továbbképzésről. Rekordszámú jelentkezőnk van a Service Design szakirányú továbbképzésre is, amit habár harmadik éve csinálunk, folyamatos fejlesztés alatt áll. Céljaink között van, hogy az egyetemi szakokkal még szorosabban dolgozzunk együtt, ezért az oktatókkal már zajlik az egyeztetés arról, milyen témákat tudnánk beemelni a felnőttoktatásba, amiknek esetleg nem az akadémiai keretek között van a legjobb helyük. A harmadik nagyobb stratégiai célunk, hogy olyan magyar, vagy akár külföldi oktatókkal tudjuk bővíteni a képzési palettát, akik a szakmájukban abszolút a legjobbnak számítanak: itt szó lehet akár olyan kísérleti témáról is, amihez jelenleg csak egy-két ember ért, viszont az adott szakmai területükön abszolút úttörésnek számít a tudásuk.
