Idén tavasszal újra meghirdetjük Streetfotó alapismeretek képzésünket, ahol a résztvevők betekintést nyernek az utcai fotográfia és a dokumentarizmus ismereteibe. Az értékes elméleti és gyakorlati hátteret adó tanfolyamon ráadásul egy új oktatót is köszönthetünk: Hevesi-Szabó Lujza a Telex fotóriportere fogja segíteni a jelentkezőket a saját egyedi stílusuk megtalálásában. A tavalyi Capa Központ által szervezett Futures program egyik kiválasztott alkotóját a streetfotó műfajáról, a MOME-ról, etikáról és arról is kérdeztük, mire számíthatnak a képzésre jelentkezők.
MOME Open: Mikor és hogyan kezdtél el érdeklődni a fotózás iránt? Mi vitt végül a streetfotó irányába?
H-Sz. L.: Teljesen váratlanul fotó szakra vettek fel a művészeti gimnáziumba Békéscsabán, ahová felvételiztem, mindezt úgy, hogy előtte nem volt fényképezőgép a kezemben. Aztán kiderült, hogy jól megvagyok a fotóval, és végül maradtam. A streetfotó irányába a MOME BA2 második féléve vitt. Előtte megrendezett képeket csináltam, de aztán a BA2 első fele egy kevésbé sikeres félév volt számomra és teljes szemléletváltásra vágytam, ekkor kezdtem el az utcán fotózni.
Mik voltak a legnagyobb felismeréseid a fotózással kapcsolatban, amikor a MOME-n tanultál? Milyen értékes látásmódot sajátítottál el?
Az, hogy elsősorban nekem kell tetszen az, amit csinálok. Ha én nem érzem jól magam a témában, a formátumban, vagy én nem érzem magamhoz közel a válogatást vagy az egész készülő anyagot, akkor nem lesz jó se a munka se a végeredmény. Természetesen nagyon fontos a visszajelzés, és hogy meghalljuk a kritikákat, amik segítenek irányba kerülni, de a nap végén az a fontos, hogy neked legyen jó és hiteles az, amit kiadsz a kezedből.
A streetfotó alapvetően elég spontán műfaj. Hogyan lehet mégis koncepció mentén művelni? Szerinted miben áll a streetfotó ereje?
Igyekszem nem csak dokumentálni, hanem képet készíteni. Erről nagyon sokat beszéltünk a MOME-n, hogy mi a különbség, és ez nagyon belém égett. Emellett ott van az is, hogy nyilván minden kontextus- és témafüggő, és emiatt minden helyzetnél és képnél döntést kell hozzon az ember. A valóság ábrázolását nem csak nagyon egyértelmű és nagyon grafikus képekkel lehet elérni, hanem vannak okosabb és rétegzettebb eszközök erre. Persze van olyan, amit egyértelműen megmutatok, de ez mindenkinek egy saját belső határ és szabályrendszer kell legyen, hogy hol mondja, hogy na, ezt már viszont nem.
Hevesi-Szabó Lujza 2019-ben a MOME Fotográfia alapképzésén, majd 2021-ben mesterképzésén diplomázott. 2022-től a Telex fotóriportere. Munkáiban a szubjektív dokumentarista fotó dominál, leginkább Kelet-Magyarországgal és családi témákkal foglalkozik. 2025-ben a Capa Központ Futures programjának egyik kiválasztott alkotója.
Mik azok a fő hibák, amit a kezdő streetfotósok elkövetnek?
Szerintem a türelmetlenség. Én sem vagyok egy türelmes ember ilyen szempontból, de ennek az egésznek az a titka, hogy sok időt kell a fotózással tölteni. Daniel Arnold, aki az egyik legnagyobb név a műfajban, egyszer azt nyilatkozta, hogy napi négy-nyolc órát tölt kint, de van, hogy tizenkettőt, amikor csak mászkál és fotózik. Nyilván ez egy extrém példa, de ez is mutatja azt, hogy idő kell ahhoz, hogy megérkezzenek a dolgok.
Mire számíthatnak a résztvevők a képzésen tőled? Mit tanulhatnak meg, mire fogsz koncentrálni?
Szerintem az alapok mellett nagyon fontos, hogy mindenki megtalálja azt, ami a sajátja, amitől egyéni tud lenni, és amiben jól érzi magát a fotón belül. Úgyhogy a képzésen én ennek az elősegítésére fogok koncentrálni. Meg persze arra, hogy hogyan lehet oldani a gátlásokat magunkban fotózás közben.
Milyen szemléletű és/vagy hátterű jelentkezőket vársz a képzésre? Kiknek ajánlanád, hogy csatlakozzanak?
Olyanokat, akikben megvan a nyitottság és a felfedezésre való vágy. Akár a fotóval, a műfajjal, vagy úgy általában mindennel kapcsolatban, ami csak szembejöhet velük az utcán.
A MOME OPEN Streetfotó alapismeretek képzésére az alábbi linken tudtok jelentkezni:
https://open.mome.hu/streetfoto/
// Jelentkezési határidő: február 19.
// Kezdés: március 3.
