Bátorfy Attila adatvizualizációs szakember, az ELTE BTK Kommunikáció és Médiatudomány tanszékének mesteroktatója és doktori hallgatója. Az ATLO adatvizualizációs projekt vezetője, ahol adatalapú vizuális történetmeséléssel és vizuális újságírással foglalkozik. Munkái gyakran megjelennek televízióban, konferenciákon, rádiókban és oktatási célokra is használják számos intézményben. Kutatásai mellett tanít adatvizualizációt, adatújságírást és médiaelméletet is.
MOME Open: Mikor és miért kezdtél el érdeklődni az adatvizualizáció iránt? Mi vonzott ehhez a területhez?
Bátorfy Attila: Az első munkahelyemen, a Kreatív Magazinnál találkoztam ezzel először tizenpár éve, de nem volt szerelem első látásra, inkább fokozatos összeszokásnak mondanám. Nyilván ebben az is közrejátszott az elején, hogy az adatvizualizációhoz adat kell, és előbb azt kellett megszeretni, vagy legalábbis elfogadni, hogy adat nélkül nincs vizualizáció. Azt tudtam, hogy a szövegek szakmányban való előállítása és a hagyományos újságírói munka untat, így végül kapóra is jött, hogy ez elkezdett érdekelni. Tagadhatatlanul ott volt ebben a vonzódásban a spektákulum, én is olyan látványos, érdekes, értelmes dolgokat akartam készíteni, mint a legjobbak, és elkezdtem követni, hogy ők hogyan csinálják. Nem mondom, hogy sikerült is ezt elérni, de jó akartam lenni ebben. Aztán ahogy elkezdtem adatvizualizációkat készíteni, rájöttem, hogy nekem ez örömet is okoz.
M.O.: Mennyire fontos az adatvizualizáció az információk hatékony átadása és megértése szempontjából? Milyen előnyöket kínál az adatvizualizáció?
B.A.: Ez is egy kommunikációs forma, mint az írás, a beszéd vagy a gesztikuláció. Ezt is lehet nagyon jól, vagy nagyon rosszul csinálni, itt is lehet érthetően, világosan, ékesszólóan, időtállóan kommunikálni, ahogy bárdolatlanul, modorosan, zagyván és érthetetlenül, és ez nem pusztán stílus kérdése. Ennélfogva nem hiszem, hogy különösebb előnyöket kínálna, ráadásul többnyire, bár nem mindig, absztrakt vizuális jelekkel és színekkel kommunikálunk, ami nem magától értetődő, nem is univerzális, inkább konvenciók eredménye. Valamikor pedig egyenesen jobb írásban, vagy beszédben kommunikálni. Mégis van magyarázó ereje, segíthet megérteni bonyolult összefüggéseket, rámutathat valami fontosra, kiemelhet valami olyasmit, amire először nem is gondoltunk volna. Segíthet továbbá a tanulásban, a megjegyzésben, a megértésben, de persze ugyanúgy eszköze lehet a manipulációnak és a propagandának is. De abban nem hiszek, hogy egy kép többet mond ezer szónál, az evangéliumhirdetés pedig nagyon távol áll tőlem.
M.O.: Milyen szerepet játszik a kreativitás az adatvizualizációban? Hogyan próbálsz eredeti és figyelemfelkeltő megoldásokat találni?
B.A.: Én kifejezetten konzervatívnak gondolom magam, és még hazai mércével mérve sincsenek túl eredeti vizuális megoldásaim. Az adatvizualizáció formakincséből én eléggé limitált eszköztárat használok, és nincs saját, csak rám jellemző stílusom sem. Viszont egy évtizede napi szinten követem, hogy mások mit csinálnak, és ha valami megtetszik, akkor megpróbálom lemásolni, adaptálni, illetve megpróbálok különféle ötleteket szintetizálni. Ugyanakkor le tudnak nyűgözni az apró, az olvasót/nézőt segítő vizuális mankók, amiket a legtöbb ember talán észre sem vesz. De a tartalom számomra fontosabb, így elsősorban annak kell érdekesnek lennie, és ahhoz igazítom az ábrázolásokat. Nagyon sok szép, eredeti, kreatív ábrázolás van érdemi tartalom nélkül.
M.O.: Van-e olyan projekt, amelyre különösen büszke vagy amelyre emlékezetesnek tartod?
B.A.: Általában mindig a legújabbat szeretem a legjobban. A Koronamonitor társadalmi impaktját nehéz felülmúlni, de értelemszerűen ott a téma is húzta magával a népszerűséget. A Földrengésatlasz, A magyar média elmúlt tíz éve, vagy a Budapest utcanevei nemzetközi láthatóságot hozott, vizuálisan legizgalmasabbnak a Demokranézia munkámat tartom. És persze voltak olyan munkáim, amelyeket nagyon szerettem, fontosnak, érdekesnek is tartottam, de nagyon kevés embert érdekelt végül. Muszáj megjegyeznem, hogy a munkatársam, Szabó Krisztián nélkül a munkáink jelentős része el sem készült volna, vagy máshogyan készült volna el. Arra pedig külön büszke vagyok, hogy egyre több önálló, nagyszerű anyaga van, amelyekben én nem vettem részt, maximum tettem hozzájuk pár javaslatot.
M.O.: Hamarosan ismét elindul Térképészeti adatvizualizáció tanfolyamod a MOME Openen. Mesélj egy kicsit a képzésről. Hogyan épül fel, mi lesz a menete, mire számíthatnak a jelentkezők?
B.A.: A szokásos bemutatkozás után van egy elméleti kör. Ezt azért tartom fontosnak, mert noha például egy autótérkép, vagy a metróhálózat térképének olvasása intuitíven megy a legtöbb embernek, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy mi egy térkép, milyen rétegei vannak, milyen jelek vannak rajta és azokat hogyan olvassuk. Nevezzük ezt anatómiának. Ráadásul a tanfolyam tematikus adattérképekről szól, tehát külön rétegenként jelenik meg rajtuk az emberi tevékenység megméréséből keletkező adat. Megnézzük továbbá, hogy milyen grafikai módszerek vannak, milyen színlehetőségek vannak, vagy hogy általában honnan szerzünk térképhez adatot és azok milyen formátumokban érhetők el. Ezután pedig jön a gyakorlati rész, amely során megtanuljuk a térinformatikai adatot használni. Vagdossuk kicsit, összekötjük őket más adatokkal, megnézünk pár trükköt. Megtanulunk pár látványos grafikai módszert könnyen előállítani, továbbá saját térképdizájnt is készítünk.
M.O.: A tanfolyam sokadik alkalommal indul el. Mit gondolsz, miért vált ilyen népszerűvé?
B.A.: Mert szeretjük a térképeket.
M.O.: Kiknek ajánlanád a tanfolyamot? Kiket vársz a képzésre?
B.A.: Azokat, akiket érdekel, hogy a pont- és a felületszínezéses térkép mellett más grafikai módszerek is érdekelnek. Nincs szükség komolyabb előképzettségre.
M.O.: Milyen típusú tudást szerezhetnek a résztvevők a tanfolyam során, mire lesznek képesek az elvégzése után?
B.A.: Önálló módon, ingyenes szoftverekkel képesek lesznek szép, értelmes, látványos térképeket készíteni rövid idő alatt.
M.O.: Milyen tanácsot adnál azoknak, akik szeretnék fejleszteni adatvizualizációs készségeiket és hatékonyabbá tenni az adatok ábrázolását?
B.A.: Legyenek kíváncsiak, kövessék, hogy mit csinálnak a legjobbak és olvassanak sokat.
Érdekel a térképek izgalmas és adatokkal teli világa? Akkor várunk kétnapos, nyári képzésünkre!
Jelentkezési határidő: Május 27.
Kezdés: Június 7.
További információk és jelentkezés ☞ https://open.mome.hu/terkepeszeti-adatvizualizacio/
